Slammed

beraktam ezt a könyvet a “nyál” elnevezésű kollekciómba a kobón, mert ilyen kis előítéletes vagyok, aztán meg jól meglepődtem. persze nyáladzás is van benne, elvégre is alapvetően ez mégiscsak egy szerelmes lányregény, de közben meg olyan mély, komoly érzelmeket pedzeget, hogy párszor már rendesen a sírás kerülgetett.
néha laykent, a főszereplő lányt szívesen orrba gyűrtem volna, de aztán elgondolkodtam, hogy noha kívülről szemlélve rettentően irritálóan viselkedett, belülről megélni mindazt, amin keresztülment azért teljesen más. meg hát én is rengetegszer reagálok irracionálisan sokkal kevésbé fontos és megrázó dolgokra. nem könnyű szembenézni azzal, hogy milyen visszataszító lehet ez, ezért próbáltam elnéző lenni vele szemben. ettól függetlenül nem a legfrankóbb karakter a történetben.

ha már belefutottam ebbe a slam poetrys sztoriba, végre megnéztem egy videót is a témában, hogy legyen valami fogalmam a dolgokról. nem tetszett. viszont a könyvhöz rengeteget ad hozzá, hogy e köré épül, írott formában sokkal jobban bejött.

a lényeg, hogy ugyan a szokásos vergődéssel tarkított, de annyira jól megírt, fontos dolgokhoz érdekesen nyúló regény a slammed, hogy egész bátran tudom ajánlani. azoknak meg főleg, akik szeretik is a slamet.

(jóhát, beleolvastam a negatív véleményekbe és lehet, hogy inkább mégsem ajánlom, csak legföljebb azoknak, akik komálják a szenvelgést.)